Néhány napja már írtam arról, hogy hogyan is indult útjára A magyar szerzőkért oldal, az a közösség, ami nélkül azt hiszem, hogy már nem tudom elképzelni az életem. Elindult, mert én szerettem volna, és működik ma is, azonban ehhez már nem csak rám van szükség.

Az elvárásoknak nehéz megfelelni, vagy inkább lehetetlen. És talán nem is kell… Éppen ezért soha nem az volt a célja A magyar szerzőkért oldalnak, hogy beálljon a sorba, hogy a folyamatos tartalomgyártás legyen a legfontosabb, hogy a mennyiség a minőség rovására menjen. Négy év, 48 hónap, 1461 nap. Ennyi ideje létezik az a közösség, ahol egyetlen dolog számít, mégpedig az, hogy a hazai szerzők, a történeteik és az olvasók egymásra találjanak.

Négy év hosszú idő, ami alatt rengeteg minden történt, és ahogy minden közösség életében, itt is voltak, vannak és lesznek szárnyaló időszakok, ahogy mélypontok is, amikor kicsit nehezebb életben tartani, amikor frissítésre, valami újra van szükség. Vannak aktív és csendesebb időszakok, de a háttérben a munka folyamatos.

Minden beszélgetésnél, minden interjúnál arra törekszem, hogy a már ismert, sokszor látott felszín alá nézzünk, hogy megismerjük azt, aki a történetek mögött áll. És ha ebben partner a szerző, akkor csodás dolgok születnek. Visszatekintve bátran mondhatom, ez a csoda itt sokszor kelt már életre.

Minden könyv mögött ott van tehát egy szerző és egy történet, aki és ami életre hívta a kötetet, és mindegyik előtt ott vannak az olvasók, akik nélkül csak üres szavak lennének a lapokon sorakozó betűk. Hiszem és remélem, hogy A magyar szerzőkért oldal munkája, közvetítő szerepe segít abban, hogy a szerzők megtalálják az olvasóikat, az olvasók pedig a számukra kedves, izgalmas és meghatározó olvasmányokat.

Bízom benne, hogy az elmúlt négy évben sok hazai szerző munkáját ismertétek meg itt, és a jövőben is szívesen olvastok róluk, tőlük, velük. Építsük együtt ezt a közösséget! Boldog negyedik születésnapot nekünk!

-Ági-