
Sokszor halljuk, hogy az élet a legnagyobb forgatókönyvíró, és erre csak ráerősít ez a regény, mert bár nagy része fikció, az alapjai valós események. Pont olyan, mint esőben megpillantani a szivárványt: megmutatja, hogy a legsötétebb pillanatok is rejthetnek magukban egy-egy apró csodát.

Már amikor először a kezembe került a regény, akkor is többször kaptam fel a fejem a sajátos, egészen különleges megoldásokon, és összegezve az elmúlt fél évünk közös munkáját, én nagyon büszke vagyok erre a mostani változatra, mert egy hihetetlenül merész ötleten alapul, és stabilan megállja a helyét minden ponton. Izgalmas, iszonyúan egyedi, és rengeteg lehetőség rejlik benne.

Kedves és szerethető karakterek, mókás szituációk, egyszerű, gördülékeny cselekmény. A már jól ismert ellenségekből szerelmesek toposz és a kissé klisés, könnyen kiszámítható történet nem ígér mást, mint kellemes kikapcsolódást, humoros szócsatákat, a karácsony hangulatát, no meg a boldog befejezést, és ezeket meg is adja. Szórakoztató és könnyed olvasmány, amibe jó belemerülni egy forró csoki vagy tea társaságában.

Korszakok, sorsok, generációk traumái és társadalmi problémái vonulnak végig az oldalakon, és bár a mondatok egyszerűségének elemi ereje képes földhöz csapni a gyanútlan olvasót, mégis képtelenség letenni a könyvet.
Szenteste volt. Az éjféli mise végét jelző harangszó végső kondulása beleveszett a téli éjszakába, miközben az utolsó hívek is kiléptek a templom kapuján. A vastag, fehér hótakaró aznap délután lepte be a tájat, késő estére azonban teljesen eltűntek a felhők, és kitisztult az égbolt. A pap bezárta a kaput, majd megborzongott, ahogy egy jeges fuvallat...
Minden történet hordoz üzenetet, képes hatni, ám azok, amiket igaz történet ihletett, különleges erővel bírnak. Ezek olyan esszenciával fűszerezettek, melyek képesek mélyebbre fészkelni magukat az olvasók lelkébe, mert nem a fikció esetlegessége, elképzelhetősége mozgatja őket, hanem a valóság a hajtóerejük. Teljesen mindegy, hogy egy történelmi vagy kortárs regény bontakozik ki az oldalakon, hogy a teljes...
A gyógynövények ismeretének, a velük való gyógyításnak a történelem során mindig kiemelkedő szerepe volt. A gyógynövényekről szóló első feljegyzés egészen a sumer civilizációig vezet vissza, azonban a különböző időszakokban sorra változott az is, milyen megítélése volt azoknak a személyeknek, akik ismerői, használói és tanítói voltak a gyógyfüvek hatásainak. S mivel mindez végigkísérte a történelmet, és...
Néhány napja már írtam arról, hogy hogyan is indult útjára A magyar szerzőkért oldal, az a közösség, ami nélkül azt hiszem, hogy már nem tudom elképzelni az életem. Elindult, mert én szerettem volna, és működik ma is, azonban ehhez már nem csak rám van szükség. Az elvárásoknak nehéz megfelelni, vagy inkább lehetetlen. És talán nem...
Négy évvel ezelőtt ezen a napon írtam egy posztot. A saját felületemen jelent meg, mégis sok emberhez, köztük sok szerzőhöz is eljutott. És akkor elkezdődött valami… Ma visszaolvastam ezt a posztot, és az az igazság, hogy ha ma tenném ki, pontosan ugyanolyan helytálló lenne, mint négy évvel ezelőtt. Pedig mennyi minden változott, és közben szinte...