A gyógynövények ismeretének, a velük való gyógyításnak a történelem során mindig kiemelkedő szerepe volt. A gyógynövényekről szóló első  feljegyzés egészen a sumer civilizációig vezet vissza, azonban a különböző időszakokban sorra változott az is, milyen megítélése volt azoknak a személyeknek, akik ismerői, használói és tanítói voltak a gyógyfüvek hatásainak. S mivel mindez végigkísérte a történelmet, és ma is meghatározó szerepe van az életünkben, természetesen az irodalomban is rendre megjelenik, méghozzá nagyszerű regények témájaként.

Következzen most öt történet, melyben a 15. századtól napjainkig kalandozhatunk a gyógynövények ismerőivel a történelem útvesztőiben, hol magasztaló, hol üldözötti szerepben, mégis olyan történetekben, melyek mondanivalóját érdemes megfontolni és magunkkal vinni.

Papp Noémi: A bártfai füvesasszony sorozat

A bártfai füvesasszony sorozatcím alatt két kötetet olvashatunk a szerzőtől, amiben Zsófia életén és szemén át leshetünk bele az 1500-as évek füvesasszonyának életébe. Papp Noémi romantikus történelmi kalandregényei Mátyás udvarától a Jagelló-korabeli Bártfáig, a reneszánsz Európáról és a szerelem különböző arcairól mesélnek az olvasóknak, ízelítőt adva a régi korok mindennapjaiból és a gyógynövények erejéből.

Az ​ezüstpénz átka

1489 márciusának egy szokatlanul fagyos napján egy lübecki kereskedő szekere Bártfa közelében árokba borul, és a két utas, apa és fia súlyosan megsérül. Csakis Zsófia, a csinos, özvegy füvesasszony segíthet rajtuk, aki betegségűző főzeteivel és gyógyító tudásával évek óta gondoskodik a város polgárairól.
A sebesült apa Zsófia otthonában lábadozik, fia Bártfa hóhérának – egyszersmind felcserének –, Mihálynak a házába kerül. Az idegenek felkeltik a város kíváncsiságát, és amikor érkezésükkel csaknem egy időben szörnyű gyilkosságra derül fény, végképp felbolydul a nyugalom, és egyre erősödik irántuk a bizalmatlanság. Mihály és Zsófia nyomozásba kezdenek, hogy kiderítsék, mi történt pontosan, és ki lehet a bűnös. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az asszony és betege, Andreas között fellángol a szenvedély. Ám a két külhoni férfi újabb fenyegető gyanúba keveredik: nem elég a gyilkosság, hamis pénz bukkan fel Bártfán. Márpedig Mátyás király a pénzhamisítókat kíméletlenül üldözi és halállal bünteti. Zsófia komoly dilemma elé kerül: a szívére vagy az eszére hallgasson?

Jaffa, 2024

A gyepfehérítők titka

Mátyás király váratlan halála után Magyarország trónjáért többen is harcolnak. A zavaros időkben Bártfát védik a különböző óvintézkedések, ám a városfalon túl senki sincs biztonságban. Márpedig a lenföldeken be kell takarítani a termést, a télen megszőtt vásznakat ki kell fehéríteni, és az erdő-mező adta növényeket is be kell gyűjtenie valakinek. Zsófia, a város füvesasszonya ezért nem adja fel gyógyító munkáját, a veszély ellenére sem.
Amikor kiderül, hogy Zora, a pék erdőbe száműzött özvegye igazat beszélt, és valóban ókori pénzérméket talált, a kincs nyomán újabb nyomozás indul, amelynek során az sem rettenti el az igazságot keresőket, hogy valakit kegyetlenül meggyilkolnak. Az időközben trónra került II. Ulászló is aranyat kerestet, mivel hírét veszi a szászsebesi leletnek, amelyet a Báthori család nem szolgáltatott be a királyi kincstárba.
Miközben Zsófia továbbadja tudását az unokájának, Ancinak, és visszavárja a lübecki kereskedőt, élete új fordulatot vesz. De köthető-e házasság szerelem nélkül? Előbbre való-e az anyagi biztonság a szabadságnál? Család vagy tudás? Maradni vagy menni? Élet vagy halál? A szereplők folyamatosan fontos döntéseket hoznak – és nemcsak a bártfai polgárok, hanem maga a király is.
Papp Noémi romantikus történelmi kalandregényei Mátyás udvarától a Jagelló-korabeli Bártfáig, a reneszánsz Európáról és a szerelem különböző arcairól mesélnek az olvasóknak, ízelítőt adva a régi korok mindennapjaiból és a gyógynövények erejéből.

Jaffa, 2025

Mörk Leonóra: Asszonyom, ​édes úrnőm

Mörk Leonóra a tőle megszokott alapossággal és csodás, részletgazdag leírásokkal kalauzol bennünket a 17. századi Európába, ahol egy izgalmas történetben találkozhatunk Johannával, a gyógyfüvek fiatal ismerőjével.

Az 1600-as évek elején Prága az aranycsinálás lázában ég. A várban, ahol ugyanúgy a bölcsek kövét keresi a babonás császár, mint a sok alkimista, varázsló és szerencsevadász, tömlöce mélyén gyermeket szül egy boszorkánysággal vádolt fiatal nő. Mire a börtönőrei észbe kapnának, ő maga meghal, az újszülöttnek pedig nyoma vész.
Mindeközben a vallásháború felé sodródó Európa népeit az Újvilágból érkezett járvány tizedeli. Csodatevőnek hitt déltengeri ellenszerével, a guajakfával Augsburg dúsgazdag polgárai, a Fuggerek kereskednek. Az élet fájaként emlegetett szer nyomában jut el a sváb városba a fiatal Johanna is, aki lány lévén ugyan nem követheti orvos édesapját annak hivatásában, a gyógyfüvekről azonban mindenkinél többet tud. Azt reméli, a titokzatos növény segítségével megmentheti annak a fiúnak az életét, akit a világon a legjobban szeret. Az élete azután váratlan fordulatot vesz, amikor megismerkedik az itáliai énekessel, Niccolòval. Az angyalarcú fiú egy új műfaj, az opera csillaga, hercegi udvarokban dolgozik, a legnagyobb zeneszerzők írnak darabokat neki, megnyerő külseje és magával ragadó hangja miatt nők és férfiak egyaránt rajonganak érte. Ő azonban a hírnévért nagy árat fizetett, most pedig menekülni kényszerül egy befolyásos nagyúr elől, aki megszokta, hogy a kívánsága parancs.
Johanna és Niccolò körül ott kavarog a változások korának tarka forgataga, kalandor királyokkal és boszorkányüldöző főpapokkal, zsoldosokkal és kurtizánokkal, felejthetetlen farsangi mulatságokkal és olyan csodálatos zenével, amilyet korábban nem hallott emberi fül. Nekik viszont arra a kérdésre kell választ találniuk, jár-e szabályos szerelem két szabálytalan embernek. Egyáltalán, létezik-e szabályos szerelem?

Jaffa, 2022

Fábián Janka: Az ​utolsó boszorkány történetei

Fábián Janka neve, és a regényeihez végzett rengeteg kutatómunka garancia az izgalmas történelmi háttérre, és most egy csipetnyi boszorkányságra is annak, aki Sárosi Felíciával kalandozik.

1735. Az utolsó nagy boszorkányüldözési hullám Magyarországra is elér. Az esztergomi pékmester tizenöt éves lánya, Sárosi Felícia végignézi, ahogy szeretett nagynénjét meghurcolják, majd kivégzik. Halála előtt a szép Sárosi Kata súlyos titkot bíz a lányra… a boszorkányok örökségét.
A Sárosi család Esztergomról Budára költözik egy új élet reményében, ahol Felícia -hátrahagyva szerelmét – csodás és rémséges kalandok sorát éli át: kuruzslást tanul a Gellért-hegy titokzatos boszorkányától, férjével kis kávéházat nyit Bécsben, majd javasasszonyként Mária Terézia bizalmasa lesz.
Közben zajlik a háború az osztrák örökségért, ami Prága felszabadításával és Mária Terézia cseh királynővé koronázásával sem ér véget, és Felícia kötelességének érzi, hogy a maga eszközeivel segíteni próbáljon a szenvedőkön – még akkor is, ha emiatt gyanúba keveredik, és a királynővel lassan kialakuló barátságát is kis híján elveszíti…

A második kötetben folytatódnak az utolsó bécsi boszorkány, Felícia történetei. Mária Terézia javasasszonya néhány évnyi kegyvesztettség után ismét visszatér a királynő szolgálatába, aki nemcsak testi, de szerelmi bajaira is gyógyírt vár tőle. Az olvasó felfedezheti a korabeli Bécs titkait, amelyekről az egyszerű városlakóknak sejtelmük sincsen. Majd elkísérheti a császári párt és Felíciáékat Gödöllőre, Grassalkovich Antal fényűző, legendás ünnepségére, végül megismerhetjük Hadik András generális balkezes selyemkesztyűinek történetét. A kötet utolsó novellájában Felícia unokája a férjével Párizsból először Bécsbe, majd Budára költözik, ám a távoli forradalom eseményei itt is utolérik őket, és minden leleményességükre szükségük lesz, hogy ép bőrrel megússzák a a kalandokat.

Az utolsó boszorkány lánya címet viselő kötetben 1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte…

Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Libri, 2016

Pálinkás Szilvia: Genomba zárt örökség

A valós eseményeken, családi legendán alapuló regényében Pálinkás Szilvia őszintén és érzékenyen ír ükanyja, Bor Terézia nem mindennapi életéről, melyben a gyógynövények ismeretén túl szembesülünk azzal, hogy minden döntésnek ára van, amit mindig meg kell fizetni. A regény érzékletes korrajz az 1800-as évek paraszti és kisnemesi világáról, melyet a rengeteg kutatómunka tesz hitelessé. 

A 16 éves Bor Terézia előkelő vidéki családban nevelkedett a birtok egyetlen gyermekként. Szinte a semmiből bukkan fel a szegény sorban élő Musza István, aki különös elhivatottságot érez a lovak iránt. Közös szerelmükkel egy különös és sorsfordító életút veszi kezdetét, mely végtelennek tűnő mélységekbe sodorja a történet szereplőit. István nagyanyjának továbbadott javasasszonyi tudása egy csapásra új értelmet ad a szerelem vállalásával kitagadottá vált Bor Teréziának. Ő lesz Kiskunhalas szegényeinek új reménysége, aki főzeteivel megmenti a hozzá fordulókat a reménytelennek tűnő élethelyzetekből. Egy helybéli jómódú szeretői pár különös viszonya és mesterien kifundált gyilkos terve azonban hirtelen megváltoztatja a javasasszony és családja életét. Vajon megmenekülhet Terézia attól, hogy felhasználják őt gonosz tervük véghezviteléhez?
A családi regény olvasója egy olyan történet részesévé válik, melyet valóságos események formáltak. A felkutatott és archivált levéltári anyagoknak köszönhetően az 1800-as évek végén játszódó történetben találjuk magunkat, ahol a hatalom, a birtoklási vágy mellett a végzetet hozó szerelem valamiféle furcsa összjátékként alakítja a könyvben szereplők sorsát.

Olvasni Menő, 2022

Lazaridisz Georgina Sofia: Az ​Ötödik

Két idősík, két nő és egy összefonódó történet. Az Ötödik az a regény, amiben mindenki megtalálhatja saját magát, és a fel nem oldott traumáit, mindezt gördülékeny stílusba csomagolva.

1916 és 2021 Budapest.

Száz év különbséggel ugyan, de Róza vidéki lányként Budapestre kerülve ugyanazt a hivatást választja, mint ükanyja, Katus. Róza erről mit sem sejt, hiszen a két nő sosem ismerte egymást. Azonban nemcsak a hivatásuk hasonló, hanem a sorsuk is. A múltban ugyanis lappang egy titok, aminek a jelenben, Róza életében is hatalmas ereje van.

Transzgenerációs traumaoldó regény, ami abban segít, hogy feltárhassuk azokat a múltbéli veszteségeket, csalódásokat, amelyek talán nem is a mieink, hogy ezután önismereti eszközökkel a kezünkben a gyógyulás útjára léphessünk.

Libertine, 2025