Az interjú időpontja: 2023. április 14.
| Mindazok kedvéért, akik előtt ismeretlen még a neved, mondanál egy pár szót magadról? Ki Aux Eliza, és mi az, amit érdemes tudni róla? | Egy 23 éves magyartanár-könyvtár szakos egyetemista vagyok, aki imád írni, olvasni, és kitalált történetekre gondolni a nap minden percében. Az ifjúsági irodalom és a populáris irodalom nagyon közel áll hozzám, és szentül hiszem, hogy az írást meg lehet tanulni. Ha nem lehetne, most én sem adhatnék választ az interjú kérdéseire. |
| Tavaly jelent meg az első regényed Ózonőrök címmel. Mesélj egy kicsit a történetről azoknak, akik esetleg még nem olvasták a könyvet! | Az Ózonőrök egy middle grade történet, azaz 10-13 éves kor között ajánlanám. Mind a hosszát, mind a tartalmát és nyelvezetét tekintve könnyen emészthető a fiatalok számára. A történet öt testvérről szól, akik közül négyen egy titkos környezetvédő varázstársaság tagjai, ők az ózonőrök. A dolguk az, hogy felügyeljék a természetet, és váltsák az évszakokat. Mindez azonban problémába ütközik, amikor a környezetszennyezés miatt ezt már nem tudják megtenni. A történet a megoldás kereséséről szól. |
| „Az embereket újra és újra emlékeztetned kell, miért szeressék a földet.” – Miért pont a környezetvédelem témakörében született meg az első regényed? | A Regényes Természet pályázatra küldtem be a kéziratot, ami kimondottan a természettel kapcsolatos ifjúsági regényeket várt, ezért a téma adott volt. Mivel a családom generációk óta foglalkozik kertészettel, ezért megszólított a pályázati kiírás, és mindenképpen meg akartam próbálni. |
| Az Ózonőrök a Regényes Természet pályázaton különdíjas lett. Mit jelentett neked ez a díj? | Amikor helyezett lettem a pályázaton, épp egy nagyon nehéz időszakból lábadoztam, ezért elmondhatatlanul örültem neki. Úgy éreztem, az a tíz éves munka, amit az írás tanulásával addig töltöttem, végre kifizetődött. Kereken abban az évben volt tíz éve, hogy elkezdtem írni. |
| Miről szól az általad létrehozott az Ózonőr kihívás? | Amióta megjelent a könyv, sokszor hallom, hogy milyen szép lenne, ha igaz lenne. Egy idő után én ezt megelégeltem, és úgy voltam vele, hogy akkor legyen igaz. Nem csak a könyvben létezhet az Ózonőr Társaság, hanem a valóságban is, ezért alkottam meg. Minden hónapra jut egy feladat/játék, ami a környezettudatosságról szól, így bárki bármikor becsatlakozhat, akár az összeset is megcsinálhatja, ha van kedve, ezáltal ő is ózonőrré válik jelképesen. |
| „Sosem gondoltam volna, hogy a világvégét az eldobott műanyag poharak okozzák majd, de mégis itt vagyunk.” – Mit gondolsz, az olyan jellegű írások, mint a te regényed, segítenek helyesen látni, vagy felelőségteljesebben gondolkozni akár a környezetvédelemről, akár más fontos témaköröket illetően? Tud tanítani egy történet? | Segíteni szerintem minden segíthet, ami a témáról szól. Azt vettem észre, hogy hajlamos az ember elengedni a füle mellett az olyan szavakat, mint globális felmelegedés vagy klímavészhelyzet. Pedig ezekről beszélnünk kell, akár szóban, akár videókon vagy könyveken keresztül. A tanító célzatú történetek azonban vissza is üthetnek, ha túl didaktikusak vagy szájbarágósak, mert akkor az emberek inkább tankönyvnek fogják tekinteni (és köztudott, hogy a tankönyvek tartalmaitól idegenkedünk), nem pedig érdekes szórakozásnak, ezért óvatosan kell bánni velük. |
| Ha három dologgal kellene jellemezned az írásaidat, mi lenne az? | Érzések, retelling és hit. Nincs olyan írásom, amiben ne játszanának központi szerepet az érzelmek, illetve a retelling, azaz újramesélés azt jelenti, hogy valamilyen korábbi történetet valamilyen módon felelevenítek a sajátjaimban. Ez nem lopást jelent, hanem például szimbólumrendszerek átvételét, karaktertípusokat, konfliktust stb. A hit pedig személyes kapcsolódás, mert igyekszem a saját hitvallásomat valamilyen módon közvetíteni az írásaimban. |
| Azt már tudjuk, hogy a környezetvédelem fontos számodra. Ezen kívül milyen témák foglalkoztatnak leginkább? Mi az, amiről szívesen írsz? | Az olvasóvá nevelés a szerelemügyem jelenleg, szeretnék ezzel foglalkozni az egyetemen is. Ezen kívül nagyon érdekel az önfejlesztés, a borítótervezés, a sorozatozás, zenehallgatás. A borítótervezésről eddig nem írtam, de a többi hobbimról található pár rejtett utalás az eddigi írásaimban. |
| „Furcsa érzés, ha megbecsülik az embert. De még furcsább magamat megbecsülni.” Ez a gondolat tőled származik! Mit jelent neked? | Én hajlamos vagyok mindig mások megbecsülésére hajtani, és közben elfelejtem, hogy mi az igazán fontos: hogy önmagamat megbecsüljem. Erre újra és újra emlékeztetnem kell magam, ahogyan a főszereplőmmel is ez a helyzet. |
| Mi az, ami az íróként a legtöbbet jelenti neked? Mit jelent számodra az írás? | A legtöbb történetem valamilyen káosz közepén született, az Ózonőrök egy káosz után. Amikor a sötét fellegek befeketítik az eget felettem, mindig tudok az írásba kapaszkodni, az eltereli a figyelmemet, és örömöt ad a nehéz helyzetekben. Szóval az írás egyfajta kiút és kapaszkodó a számomra. |
| A regényed mellett számos novellát is írtál már. Melyik a nagyobb kihívás? | A regény, de csak a terjedelem miatt. Egy novellát nekem könnyebb összefogni, mind a szereplőket, a cselekményt, a környezetet, de egy regényben sokkal több szövegen belül kell ugyanezeket összetartani, ami nem egyszerű nekem. Illetve abban az esetben, ha újra kell írni, egy novellát gyorsabban meg lehet, mint egy regényt. |
| Van egy már hagyománnyá vált kér(d)ésem. Ha író-olvasó találkozón lennénk, akkor azt kértem volna, hogy hozd el az egyik kedvenc könyved és mesélj róla az olvasóknak. Így most virtuálisan tedd meg ezt, kérlek! | Van egy könyv, ami nagyon-nagyon közel áll hozzám. Chiarától a Pillangólány. Ő egy magyar szerző, és a könyve egy misztikus-erotikus könyv, ami tabu szerelmi románcot mutat be. Annyira szép az egész könyv megfogalmazása, a szereplők kapcsolata, a költészet iránti rajongásuk, illetve a főszereplő misztikus képessége. Nem akarom az egészet lespoilerezni, de azoknak a felnőtteknek tudom ajánlani, akik nem rettennek meg a tanár-diák románcoktól, a halál közelségétől és Ady költői stílusától. |
| Végül pedig mesélj kicsit a jövőről? Milyen könyvet, történeteket várhatnak tőled az olvasók? | Dolgozom pár könyvön, szeretnék mutatni az olvasóknak mesét, gyerekregényt, ifjúsági romantikust, fantasy-t, illetve sok-sok hangulategypercest. Esetleg talán egy erotikus regényt is, de csak talán. Az biztos, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalom vonala az elsődleges számomra, ebben szeretnék még sokat alkotni. |
Egy 23 éves magyartanár-könyvtár szakos egyetemista vagyok, aki imád írni, olvasni, és kitalált történetekre gondolni a nap minden percében. Az ifjúsági irodalom és a populáris irodalom nagyon közel áll hozzám, és szentül hiszem, hogy az írást meg lehet tanulni. Ha nem lehetne, most én sem adhatnék választ az interjú kérdéseire.
Az Ózonőrök egy middle grade történet, azaz 10-13 éves kor között ajánlanám. Mind a hosszát, mind a tartalmát és nyelvezetét tekintve könnyen emészthető a fiatalok számára. A történet öt testvérről szól, akik közül négyen egy titkos környezetvédő varázstársaság tagjai, ők az ózonőrök. A dolguk az, hogy felügyeljék a természetet, és váltsák az évszakokat. Mindez azonban problémába ütközik, amikor a környezetszennyezés miatt ezt már nem tudják megtenni. A történet a megoldás kereséséről szól.
A Regényes Természet pályázatra küldtem be a kéziratot, ami kimondottan a természettel kapcsolatos ifjúsági regényeket várt, ezért a téma adott volt. Mivel a családom generációk óta foglalkozik kertészettel, ezért megszólított a pályázati kiírás, és mindenképpen meg akartam próbálni.
Amikor helyezett lettem a pályázaton, épp egy nagyon nehéz időszakból lábadoztam, ezért elmondhatatlanul örültem neki. Úgy éreztem, az a tíz éves munka, amit az írás tanulásával addig töltöttem, végre kifizetődött. Kereken abban az évben volt tíz éve, hogy elkezdtem írni.
Amióta megjelent a könyv, sokszor hallom, hogy milyen szép lenne, ha igaz lenne. Egy idő után én ezt megelégeltem, és úgy voltam vele, hogy akkor legyen igaz. Nem csak a könyvben létezhet az Ózonőr Társaság, hanem a valóságban is, ezért alkottam meg. Minden hónapra jut egy feladat/játék, ami a környezettudatosságról szól, így bárki bármikor becsatlakozhat, akár az összeset is megcsinálhatja, ha van kedve, ezáltal ő is ózonőrré válik jelképesen.
Segíteni szerintem minden segíthet, ami a témáról szól. Azt vettem észre, hogy hajlamos az ember elengedni a füle mellett az olyan szavakat, mint globális felmelegedés vagy klímavészhelyzet. Pedig ezekről beszélnünk kell, akár szóban, akár videókon vagy könyveken keresztül. A tanító célzatú történetek azonban vissza is üthetnek, ha túl didaktikusak vagy szájbarágósak, mert akkor az emberek inkább tankönyvnek fogják tekinteni (és köztudott, hogy a tankönyvek tartalmaitól idegenkedünk), nem pedig érdekes szórakozásnak, ezért óvatosan kell bánni velük.
Érzések, retelling és hit. Nincs olyan írásom, amiben ne játszanának központi szerepet az érzelmek, illetve a retelling, azaz újramesélés azt jelenti, hogy valamilyen korábbi történetet valamilyen módon felelevenítek a sajátjaimban. Ez nem lopást jelent, hanem például szimbólumrendszerek átvételét, karaktertípusokat, konfliktust stb. A hit pedig személyes kapcsolódás, mert igyekszem a saját hitvallásomat valamilyen módon közvetíteni az írásaimban.
Az olvasóvá nevelés a szerelemügyem jelenleg, szeretnék ezzel foglalkozni az egyetemen is. Ezen kívül nagyon érdekel az önfejlesztés, a borítótervezés, a sorozatozás, zenehallgatás. A borítótervezésről eddig nem írtam, de a többi hobbimról található pár rejtett utalás az eddigi írásaimban.
Én hajlamos vagyok mindig mások megbecsülésére hajtani, és közben elfelejtem, hogy mi az igazán fontos: hogy önmagamat megbecsüljem. Erre újra és újra emlékeztetnem kell magam, ahogyan a főszereplőmmel is ez a helyzet.
A legtöbb történetem valamilyen káosz közepén született, az Ózonőrök egy káosz után. Amikor a sötét fellegek befeketítik az eget felettem, mindig tudok az írásba kapaszkodni, az eltereli a figyelmemet, és örömöt ad a nehéz helyzetekben. Szóval az írás egyfajta kiút és kapaszkodó a számomra.
A regény, de csak a terjedelem miatt. Egy novellát nekem könnyebb összefogni, mind a szereplőket, a cselekményt, a környezetet, de egy regényben sokkal több szövegen belül kell ugyanezeket összetartani, ami nem egyszerű nekem. Illetve abban az esetben, ha újra kell írni, egy novellát gyorsabban meg lehet, mint egy regényt.
Van egy könyv, ami nagyon-nagyon közel áll hozzám. Chiarától a Pillangólány. Ő egy magyar szerző, és a könyve egy misztikus-erotikus könyv, ami tabu szerelmi románcot mutat be. Annyira szép az egész könyv megfogalmazása, a szereplők kapcsolata, a költészet iránti rajongásuk, illetve a főszereplő misztikus képessége. Nem akarom az egészet lespoilerezni, de azoknak a felnőtteknek tudom ajánlani, akik nem rettennek meg a tanár-diák románcoktól, a halál közelségétől és Ady költői stílusától.
Dolgozom pár könyvön, szeretnék mutatni az olvasóknak mesét, gyerekregényt, ifjúsági romantikust, fantasy-t, illetve sok-sok hangulategypercest. Esetleg talán egy erotikus regényt is, de csak talán. Az biztos, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalom vonala az elsődleges számomra, ebben szeretnék még sokat alkotni.
Az interjúban említett könyvek
