Az igazán jó regények képesek egy pillanat alatt beszippantani az olvasókat. Az igazán jó történelmi regények emellett észrevétlenül adnak át új ismereteket egy-egy korszakról, emberi életeken, érzéseken át varázsolják bele az olvasót a történelem forgatagába. Bordás Róbert már az első regényében, a Leosztott lapokban is bebizonyította, hogy mindkettőre képes, legújabb kötetében, az Aranyozott hazugságokban pedig még ezt is tudja fokozni.

Ez a regény jóval többet nyújt, mint egyszerű szórakozás vagy kikapcsolódás. A mélyen gyökerező, őszinte emberi érzéseken túl képes inspirálni az olvasót. Engem legalábbis egészen biztosan. Olyan tiszta érdeklődéssel, minőségi információhullámmal indítja a szerző Bodnár Péter és rajta keresztül a felmenői történetét, hogy nemcsak olvasásra ösztönöz, hanem a saját családunk eddig feltérképezetlen ösvényein is elindít.

A családfakutatás során minél távolabbra érünk, annál inkább csak tényszerű adatokat, neveket, évszámokat és esetleg lakóhelyeket találunk. Ezek mögött a száraz adatok mögött egy kis szerencsével megismerhetjük a múltunkat, a felmenőinket, azokat a történeteket, amelyek minket is meghatároznak. Bodnár Péter genealógiai kutatásai pedig egy egész sor nem várt érdekességet hoznak a felszínre.

A regény központi karaktere Bodnár György, aki egy véletlen baleset következtében, szándéka nélkül válik gyilkossá, és ezzel száműzötté a hazájában, a családjában. Az ember legfontosabb ismérve a becsülete, és ez a történet tűpontosan érzékelteti, hogy mennyire sérülékeny, milyen nehéz megőrizni azt. Hogy életben maradjon, Györgynek egészen Amerikáig kell menekülnie. Viszontagságok során kell keresztülvergődnie, embertelen munkakörülmények között kell dolgoznia, hogy a sok keserűség után újra maga mellett tudhassa feleségét és kisfiát.

A fapad olyan kemény volt, mint az élet.

Ám az igazi megmérettetés talán csak ekkor kezdődik. Hogyan tud egy bevándorló család helytállni, új életet felépíteni egy idegen kontinensen úgy, hogy tartásukat, értékrendjüket még a nyomorúságos körülmények között is megőrizzék? Szülhet-e a szegénység, az elnyomás, az igazságtalanság olyan helyzeteket, amelyek mélyen elzárt titkokban teljesednek ki? Mekkora áldozatra képes egy férfi a családjáért? Befolyásolja-e a múlt a jelent? Ezekre a kérdésekre keres és ad választ a regény.

Gondoljatok bele, ugyanazok a szenvedéseink, ugyanazon bányatulajdonosok ellen harcolunk, mégis jobban gyűlöljük a mellettünk gürcölő munkást, mint a kizsákmányolóinkat. (…) Közben pedig ugyanazt a sört isszuk, ugyanazt a kis pénzt visszük haza…

Az Aranyozott hazugságok egyik legfőbb erénye az az egyszerű és egyben emberi stílus, amivel nagyon könnyű azonosulni. Minden manírtól mentesen, letisztultan és megcáfolhatatlanul igényesen vezeti az olvasót Kassavidéktől egészen Amerikáig a Bodnár család mellett, hogy viszontagságaik mellett részese legyen boldogulásuk, újonnan felépített életük minden pillanatának.

Lebilincselő, tanulságos és titkokkal teli regény emberségről, barátságról, családról, a múlt kifürkészhetetlenségéről és a jövőre gyakorolt hatásáról.

Hosszú utat tettek meg. Sok mindent megszereztek és elvesztettek. (…) Mindig is egy család maradnak.