Rák vagyok, ezért lételemem az alkotás. Számos íróval szemben én viszont gyerekkoromban nem arról álmodoztam, hogy egy szép napon író leszek. Hosszú időn keresztül az éneklés vonzott. Több mint tíz évig tanultam komolyzenét, mellette rendszeresen léptem fel és adtam könnyűzenei szóló-műsorokat rendezvényeken. Természetesen, ahogy az kell, megjártam a hazai tehetségkutatókat is. Így 2005-ben részt vettem a Megasztár 3-ban, ahol a 1500 behívott és meghallgatott jelentkező közül a legjobb 50-be kerültem, majd 2007-ben megmérettettem magam az első Csillag születik tehetségkutató műsorban, ahol a 2000 behívott jelentkező közül a legjobb 42-be jutottam be. Vonzott a színház világa is. Nagyon szeretem a musicaleket, ezért 2010-ben részt vettem a I. Szegedi Musical dalversenyen, amit megnyertem. Igen, és most jogosan merül fel az olvasó fejében a kérdés: akkor miért nem maradtam az éneklés világánál? Ahogy az elején említettem, rák vagyok, és a rák életében nagyon fontos szerepet tölt be a család. Így vagyok ezzel én is. Tisztában voltam vele, ha az éneklést választom, kevesebb időt tölthetek a családommal, amit pedig egyáltalán nem szerettem volna, ezért távolodtam el az énekléstől. És ekkor találtam rá az írásra. Kislánykorom óta találok ki történeteket. 2009-ben viszont jött a sugallat: mi lenne, ha leírnám az egyik fejemben „lejátszott” történetet. Hát, így kezdődött nálam az írás. Megírtam A szív rabjai című történelmi romantikus regényemet, aztán jött a következő és a következő történet... magába szippantott az írás. Úgy érzem, végre megtaláltam az én utamat, hiszen ezzel alkothatok, mégsem kell feladni mellette a civil életemet és a családomat.

Fogós kérdés…, mindkettőt szeretem. De ha már választani kell, akkor talán a múlt áll egy picivel közelebb a szívemhez, viszont nagyon szeretem a könnyed, jelenben játszódó, főleg a kalandos történeteket is. Egy biztos…, mindegy, hogy múltban vagy jelenben játszódó történetet írok, szerelemnek kell benne lennie.

Az életből. Nyitott szemmel járok. Hallgatom a körülöttem élők történeteit. De már volt arra is példa, hogy egy zene váltott ki belőlem olyan érzéseket, amikből végül egy történet kerekedett ki.

Az 1956-os eseményekről mindenki hallott és tanult, mégis keveset tudunk róla. Már a múltunk része, mégsem történt annyira régen. Egy felfoghatatlan korszak, amit szerettem volna egy kicsit közelebbről bemutatni. Kicsit, hiszen A holnap érintése nem egy történelmi szakkönyv, hanem egy romantikus történet, ahol a két főhős hétköznapi emberként élte át az akkori eseményeket, miközben a szerelemért is meg kellett küzdeniük.

A szív rabjait 2009-ben írtam. A történet 1800-as évek elején játszódik az Amerikai Egyesült Államokban. Akkor úgy éreztem, hogy hatásosabb lenne, ha nem a saját nevem alatt jelenne meg. Azóta viszont csak magyar vonatkozású regényeket írok a saját lánykori nevem alatt. Nem szeretnék írói álnevet használni többé. Továbbá kötődik ehhez egy vicces történet is. A munkahelyemen férfi kollégákkal dolgoztam egy irodában, akik a Dora K. Blue név hallatán nem éppen egy írói álnévre asszociáltak, sokkal inkább egy felnőtt filmekben szereplő színésznő nevéhez hasonlították. És a poén az, hogy az interneten rá is bukkantak egy Dora Blue nevű felnőtt filmekben jártas színésznőre. Hát, ez is közrejátszott abban, hogy a Dora K. Blue írói álnevet nem fogom többé használni.

A könyvpiac elkezdett nyitni a magyar írók felé, hiszen maguk az olvasók és a kiadók is nyitnak felénk. Nagyon sok tehetséges magyar író van jelen a piacon, és szerencsére az olvasók is mind több magyar írótól vesznek könyvet. Úgyhogy azt gondolom, egyre keresettebbé válnak a magyar írók, ami jó dolog, és ami miatt már nem kell angol hangzású írói álnév mögé bújni, hogy nagyobb sikereket érjünk el.

Nagyon fontos. Sajnos a kiadóknak nem mindig van kapacitásuk az összes írójuk reklámozására, ezért a marketing az alkotóra marad. Ez viszont rossz, hiszen a könyvírástól veszi el az időt és az energiát. Ráadásul ez egy külön szakma, amit tanulni kell. Ha az író nem csinálja jól, elmarad a népszerűség is. Persze ettől függetlenül vannak, akik ügyesek az önmarketingben és a kapcsolattartásban. Mindenesetre nagy segítséget nyújtanak ehhez a közösségi oldalak, amik megkönnyítik az írók helyzetét.

A könyvbemutatók és az író-olvasó találkozók hiányoznak, hiszen az ilyen eseményeken kapunk visszaigazolást az olvasóinktól. De igyekszem pozitívan felfogni ezt az időszakot és a jót keresni a jelenlegi helyzetben, nem pedig a rosszra koncentrálni. Több időt tudtam fordítani az alkotásra, és ami számomra nagyon fontos, több időt lehetett a családdal tölteni. Szerencsére a könyvpiacon nem igazán látszik a visszaesés, ami elsősorban a webáruházaknak köszönhető.

Nőként elsősorban nőknek írok. Célközönségem azok, akik a történetekben a kalandot, az izgalmakat, a humort keresik és természetesen a szerelmet. Nem erotikus regényeket írok és nem is giccses romantikus történeteket, a vér sem fröcsög. A történeteim főhősei hétköznapi emberek, akik a hibáikkal együtt szerethetőek…, kalandokat élnek át, és küzdenek a szerelemért.

A kiteljesedést jelenti számomra az írás. Imádok történeteket kitalálni, a karaktereim sorsát irányítani. Korszakokat bemutatni vagy éppen egzotikus országokba kalauzolni az olvasóimat.

Nehéz kérdés, hiszen a regényeimre saját gyermekemként tekintek. Mindegyiket szeretem valamiért. A holnap érintésében Anna és Krisztián szerelme az, ami tiszta és őszinte. Teljesen magával ragadja az olvasót. A Várom a párom bohókás mese a női hülyeségekről. Kellemes kikapcsolódást nyújt az olvasóknak. A Rád találok könyvemben a kalandokkal teli utazás az, ami magával ragadja az olvasót.

A kedvenc könyvem a Büszkeség és balítélet Jane Austentól. Kedves, és romantikus. Imádom a történetet, amit szerintem nem nagyon kell bemutatni. És hát másik nagy kedvenc, Kiera Cass. Az írónő könyveire tavaly találtam rá, de egyből favorit lett. Ő a fantasy világába helyezi a romantikus meséit. Számomra letehetetlenek.

Nagyon sok tervem van, szerencsére. A legutoljára megjelent regényem, a Rád találok, romantikus kalandregény, amiben egyszerre van jelen a humor, a kaland, az izgalom és a romantika némi krimivel fűszerezve. Ez a műfaj annyira megtetszett, hogy a legújabb regényem is szintén romantikus kalandregény lesz. Továbbá egy kötelezettségemnek is eleget kell tennem, ugyanis ígéretet tettem a Szatymazi Színkörnek, hogy írok nekik egy színdarabot, úgyhogy mielőtt még nagyon belemerülnék a következő nagyregényembe, megírom a második színdarabomat.