Az interjú időpontja: 2023. április 21.
Mindazok kedvéért, akik még nem ismernek, mondanál egy pár szót magadról? Mit érdemes tudni rólad? | Üdvözlök minden kedves Olvasót, Hadházi Anita vagyok. Magyar-német szakon végeztem, de a multis világban helyezkedtem el, és azóta is ebben a szférában dolgozom. Az írás egy plusz, amit hobbiként kezdtem anno, és ami egyre nagyobb teret nyer a mindennapjaimban. |
Tavaly jelent meg az első regényed Örökölt múlt címmel. Mesélj egy kicsit a történetről azoknak, akik esetleg még nem olvasták a könyvet! | Az Örökölt múlt egy bájos történelmi romantikus történet, a középpontban Sophie-val, aki igyekszik megtalálni önmagát. |
Ahogy utánanéztem, nagyon kevés magyar szerző választja a korai 1800-as évek Angliáját a regénye helyszínéül. Te miért pont ide, a régensség korába álmodtad meg Sophie Plumbury történetét? | Számomra ez a történelmi kor különleges vonzerővel bír. Szeretem a kor irodalmát, történelmét, a történelmi romantikusokat, amik ebben a korban játszódnak. Minden apró részlet érdekel ebből az időszakból: épületek, ételek, öltözködés, szokások, hírességek, hétköznapok, egyszóval, minden. |
Mennyi kutatómunka előzte meg az írást? | A regénytől függetlenül az évek alatt rengeteg tényirodalmat olvastam a korról, de persze közvetlenül az írás előtt összeraktam egy listát azokról a művekről, amiket mindenképp el kell olvasnom. Körülbelül négy-öt hónap kutatómunka előzte meg az írást, és persze közben is kutattam, ha elakadtam valahol, vagy ha kérdés merült fel. |
„(..) nem szaladhatunk el sem a gondok, sem a felelősség elől. A futás egyszerűen nem segít. Itt bátorságra van szükség. Erős vállakra, amik bírják a terhet, és hideg fejre, hogy jó döntéseket hozz.” – Ez a gondolat tőled származik, mesélj róla, hogy mit jelent ez a regényben és ma? | Sophie a regény elején kissé naiv, elkényeztetett, hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy a jelleme kiteljesedjen, hogy legjobb önmaga lehessen. Ezt az utat – életkortól függetlenül – ma is bejárjuk. A bátorság, a terhelhetőség, a „hideg fej” olyan tulajdonságok, amikért a legtöbbünknek meg kell dolgozni. |
Ha három dologgal kellene jellemezned az írásaidat, mi lenne az? | Könnyed, hangulatos, hiteles. |
„A szerelem utat talál magának, bármilyen kavicsos is az ösvény, csakúgy, mint egy hegyi patak.” - Mennyire kap hangsúlyos szerepet a romantika a történeteidben? | A romantika fontos szál a regényben, és elég valószínű, hogy a következő regényeimben is jelen lesz. :D Szeretek romantikát írni, persze nem kizárólag azt. Tetszik, ha a zsánerek keverednek, történelem és romantika, thriller és szerelmi szál, nálam ezek a kombinációk működnek. |
Ha már történelmi regényt írsz, számodra mi a fontosabb, hogy a történeted hiteles, vagy hihető legyen? | Azt hiszem, mindkettő. Történelmi regényeknél kidob a szöveg, ha nem tudok elmerülni a korban, ha úgy érzem, a szerző nem teremti újra az adott kort, helyszínt. A hihetőség és hitelesség össze is kapcsolódhat, főleg egy történelmi regénynél, ami akkor válik hihetővé, ha hiteles. |
Mi az, ami az íróként a legtöbbet jelenti neked? Mit jelent számodra az írás? | Az írás számomra játék, utazás, egy saját projekt, aminek minden fázisát élvezem. Hasonlít az olvasáshoz, csak sokkal intenzívebb. Miközben megteremtem a világot, a szereplőket, a jeleneteket, maximálisan beleélem magam a saját történetembe, abban a pár hónapban ott élek velük. Íróként az a célom, hogy az olvasókat is a lehető legközelebb hozzam a történethez. |
„Egy kreált világ mindig biztonságos, ahol engem nem, maximum a szereplőimet érhetik meglepetések.” - Hogyan írsz? Miből merítesz ihletet? | Általában van egy kiindulópont, egy kérdés, amit aztán tovább gondolok, kibővítem, történetet, szereplőket találok ki hozzá. Ihletet a környezetemből, könyvekből, képekből, utazásokból merítek. |
Mi a tapasztalatod, mennyire fontos az önmarketing? Mennyire hangsúlyos egy író életében az olvasókkal való kommunikáció, a folyamatos kapcsolattartást? | Megírni egy könyvet, kiadásra előkészíteni a kéziratot önmagában nagy erőfeszítés, de a szerző nem dőlhet hátra, miután nyomdába ment a műve. Ma már elengedhetetlen, hogy a szerző jelen legyen a közösségi oldalakon. Bevallom, eleinte nekem furcsa volt ez a helyzet, felvállalni, hogy írok, hogy romantikus történetet írok, hogy jaj, vajon mit szólnak majd ehhez az ismerősök, de ahogy jött, úgy el is múlt ez az érzés. Azt hiszem, ezt az olvasóimnak köszönhetem. Rengeteg kedvességet, támogatást kapok tőlük. |
Van egy már hagyománnyá vált kér(d)ésem. Ha író-olvasó találkozón lennénk, akkor azt kértem volna, hogy hozd el az egyik kedvenc könyved és mesélj róla az olvasóknak. Így most virtuálisan tedd meg ezt, kérlek! | Örök kedvenceim Jane Austen könyvei, szerintem ez nem szorul magyarázatra. :D Írom ezt úgy, hogy hosszú évek óta nem olvasom a regényeit. Lehet, itt az ideje egy újraolvasásnak? Egyébként nem szeretek egy-egy könyvet kiválasztani. Nem is tudok, rengeteg a remek könyv. Az ízlésem teljesen eklektikus.:D Ráadásul különböző korszakaim vannak. Volt, hogy Shakespeare-t bújtam folyton, aztán volt egy nyár, amikor Rejtőt. Egy időben sok magyar szépirodalmi novellát olvastam, utána pedig csak romantikus zsánert. Mostanában a krimik/thrillerek kötnek le, hamarosan elkezdem a Strike sorozat következő részét. |
Végül pedig mesélj kicsit a jövőről? Milyen könyvet, történeteket várhatnak tőled az olvasók? | Nemrég befejeztem a második kéziratomat. Ezt mindenképp szeretném még idén megjelentetni. A mű nem az Örökölt múlt folytatása, más a zsáner, más a kor. Egy teljesen új oldalamat mutathatom meg ezzel a történettel, aminek különösen örülök. Még annyira az elején tartok az írói útnak, élvezem, hogy kipróbálhatok többféle zsánert, más-más elbeszélőmódot.
|
Üdvözlök minden kedves Olvasót, Hadházi Anita vagyok. Magyar-német szakon végeztem, de a multis világban helyezkedtem el, és azóta is ebben a szférában dolgozom. Az írás egy plusz, amit hobbiként kezdtem anno, és ami egyre nagyobb teret nyer a mindennapjaimban.
Az Örökölt múlt egy bájos történelmi romantikus történet, a középpontban Sophie-val, aki igyekszik megtalálni önmagát.
Számomra ez a történelmi kor különleges vonzerővel bír. Szeretem a kor irodalmát, történelmét, a történelmi romantikusokat, amik ebben a korban játszódnak. Minden apró részlet érdekel ebből az időszakból: épületek, ételek, öltözködés, szokások, hírességek, hétköznapok, egyszóval, minden.
A regénytől függetlenül az évek alatt rengeteg tényirodalmat olvastam a korról, de persze közvetlenül az írás előtt összeraktam egy listát azokról a művekről, amiket mindenképp el kell olvasnom. Körülbelül négy-öt hónap kutatómunka előzte meg az írást, és persze közben is kutattam, ha elakadtam valahol, vagy ha kérdés merült fel.
Sophie a regény elején kissé naiv, elkényeztetett, hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy a jelleme kiteljesedjen, hogy legjobb önmaga lehessen. Ezt az utat – életkortól függetlenül – ma is bejárjuk. A bátorság, a terhelhetőség, a „hideg fej” olyan tulajdonságok, amikért a legtöbbünknek meg kell dolgozni.
Könnyed, hangulatos, hiteles.
A romantika fontos szál a regényben, és elég valószínű, hogy a következő regényeimben is jelen lesz. :D Szeretek romantikát írni, persze nem kizárólag azt. Tetszik, ha a zsánerek keverednek, történelem és romantika, thriller és szerelmi szál, nálam ezek a kombinációk működnek.
Azt hiszem, mindkettő. Történelmi regényeknél kidob a szöveg, ha nem tudok elmerülni a korban, ha úgy érzem, a szerző nem teremti újra az adott kort, helyszínt. A hihetőség és hitelesség össze is kapcsolódhat, főleg egy történelmi regénynél, ami akkor válik hihetővé, ha hiteles.
Az írás számomra játék, utazás, egy saját projekt, aminek minden fázisát élvezem. Hasonlít az olvasáshoz, csak sokkal intenzívebb. Miközben megteremtem a világot, a szereplőket, a jeleneteket, maximálisan beleélem magam a saját történetembe, abban a pár hónapban ott élek velük. Íróként az a célom, hogy az olvasókat is a lehető legközelebb hozzam a történethez.
Általában van egy kiindulópont, egy kérdés, amit aztán tovább gondolok, kibővítem, történetet, szereplőket találok ki hozzá. Ihletet a környezetemből, könyvekből, képekből, utazásokból merítek.
Megírni egy könyvet, kiadásra előkészíteni a kéziratot önmagában nagy erőfeszítés, de a szerző nem dőlhet hátra, miután nyomdába ment a műve. Ma már elengedhetetlen, hogy a szerző jelen legyen a közösségi oldalakon. Bevallom, eleinte nekem furcsa volt ez a helyzet, felvállalni, hogy írok, hogy romantikus történetet írok, hogy jaj, vajon mit szólnak majd ehhez az ismerősök, de ahogy jött, úgy el is múlt ez az érzés. Azt hiszem, ezt az olvasóimnak köszönhetem. Rengeteg kedvességet, támogatást kapok tőlük.
Örök kedvenceim Jane Austen könyvei, szerintem ez nem szorul magyarázatra. :D Írom ezt úgy, hogy hosszú évek óta nem olvasom a regényeit. Lehet, itt az ideje egy újraolvasásnak? Egyébként nem szeretek egy-egy könyvet kiválasztani. Nem is tudok, rengeteg a remek könyv. Az ízlésem teljesen eklektikus.:D Ráadásul különböző korszakaim vannak. Volt, hogy Shakespeare-t bújtam folyton, aztán volt egy nyár, amikor Rejtőt. Egy időben sok magyar szépirodalmi novellát olvastam, utána pedig csak romantikus zsánert. Mostanában a krimik/thrillerek kötnek le, hamarosan elkezdem a Strike sorozat következő részét.
Nemrég befejeztem a második kéziratomat. Ezt mindenképp szeretném még idén megjelentetni. A mű nem az Örökölt múlt folytatása, más a zsáner, más a kor. Egy teljesen új oldalamat mutathatom meg ezzel a történettel, aminek különösen örülök. Még annyira az elején tartok az írói útnak, élvezem, hogy kipróbálhatok többféle zsánert, más-más elbeszélőmódot.