A múlt és a jelen mindig összeér – A füredi lány trilógia ajánlója

Hogy egy regény sikere miben rejlik, arról megoszlanak a vélemények. Az azonban bizonyos, hogy szükséges hozzá a vizuális élmény, melyet első körben a borító ad meg, kell hozzá az, hogy a történet kitűnjön a sok-sok megjelent írásmű közül, elengedhetetlen, hogy már az első oldalon az olvasó kezébe ragadjon a könyv, ne eressze a történet, és talán a legfontosabb, hogy legyen valami, amit mindebből magával visz az, aki esélyt ad a regénynek.

Karády Anna nagy sikerű A füredi lány sorozata pontosan és tökéletesen megfelel ezeknek a kritériumoknak.

Almássy Anna és Oroszy Mihály története nem klisés, nem hétköznapi, hanem magával ragadó és rendkívüli. Az írónő olyan finoman, érzékenyen, mégis határozottan nyúlt a XVIII. és XXI. századi élet különbözőségeit, változásait, erősségeit és gyengeségit bemutató, valamint a téren és időn átívelő nagy szerelem témájához, ahogy kevesen tudnak. Mindezt teszi a ma is méltán népszerű nyaraló és kirándulóhelyként, a Balaton fővárosaként is ismert Balatonfüreden.

Skanzenban járva az ember akaratlanul is a múlt részesévé válik, és elkalandozva gondolja végig, hogy a szeme elé táruló látványban hogyan játszaná a szerepét. Nos, így van ez Karády Anna regénysorozatában is, melyben minden olvasó megtalálja azt a karaktert, akivel azonosulni tud és azt is, aki a legközelebb áll hozzá, aki a legtöbbet tanítja neki a három kötet elolvasása alatt. Mert Anna tanít a szereplőin keresztül. Alázatot, türelmet, tiszteletet, becsületet, az alkalmazkodás képességét, a jellem sziklaszilárdságát. Azt, hogy a különböző korok szülöttei is megtalálják a közös hangot, közös értéket, s milyen szoros, akár 250 év próbáját kiálló kötelékek alakulhatnak ki, ha az emberek képesek hinni, bízni, elfogadni és feltételek nélkül szeretni.

A trilógia történetvezetése szerteágazó, részletes, pontos és korhű, s végül a kötetekben szépen szőtt szálakra egy megbonthatatlan csomó kerül, ami éppúgy összeköti a regényeket, mint azok szereplőit.

A történelmet megismerni egy regényen keresztül nemcsak egy nagy utazás, az összefüggésekre rávilágító kaland, új ismereteket nyújtó felfedezés, hanem elmerülés egy barátokat és ellenségeket adó világban, melyre jó eséllyel sokáig emlékszünk majd. S ha az emlék fakulni kezd, ha bizonyos részek már nem lesznek élesen előttünk, ha az új barátok és a kedves ismerősök már hiányoznak, akkor érdemes lesz a könyvet újra a kezünkbe venni, és mindezt újra átélni.

A három kötetnyi történet sokszínűségét, erejét és hatását mi sem írja le jobban, mint maga a szerző:

…történetemet éppen ezért tekintsék úgy, mint egy útleírást, melynek során az utazó idegen, vad földeket jár be, mígnem egyszer csak hazatér…