Az interjú időpontja: 2022. október 21.
| Az internet tárházában felbukkansz, mint filozófus, író és az érintésen alapuló gyógymód képviselőjeként is. Mindazok kedvéért, akik még semmilyen minőségben nem találkoztak a neveddel, el tudnád mondani, ki Sólyom Anna? | Nehéz kérdés ez... pont most láttam a David Bowie-ról szóló Moonage Daydream című dokumentumfilmet. Egy interjúban azt kérdezték Bowie-tól, hogy akkor ő most mi is pontosan, énekes, szobrász, festő, vagy író... Azt válaszolta, hogy mindenes (generalist). Anélkül, hogy magamat Bowie alkotói géniuszához hasonlítanám, egy kicsit én is így érzem magam, mert van, hogy kurzust szervezek, vagy biodinamikus craniosacralis és cardiovasculáris terápiát vagy TRE® (Feszültségoldó gyakorlatok) órát tartok, vagy éppen tanítok. De emellett Mindfulnessel és női energetika kiegyensúlyozásával is foglalkozom. Jelenleg épp Dr. Máté Gábor professzionális kurzusának (Compassionate Inquiry®) mentori képzését végzem, és dolgozom az Dr. Danile Foor Ősök Medicinája módszerével is a transzgenerációs traumák feloldásának támogatására. És igen, filozófus (is) vagyok, és író (is). És amikor csak lehet, táncolok. |
| A Macskabár c. első regényed angol nyelven íródott, végül 2021-ben jelent meg spanyolul. A magyar a 11. nyelv, amin fordításként olvasható a kötet Mester Yvonne jóvoltából. Mesélj egy kicsit ennek a hátteréről! | 2012 óta élek Barcelonában. Esszét már tudok írni spanyolul (2020-ban jelent meg spanyolul a „Térj vissza a testedhez” című esszékötetem, amit spanyolul írtam), de a regényírás spanyolul még meghaladja a képességeim. Így 2019 nyarán angolul írtam meg a Neko Café történetét, ami egy „feel good” spanyol regénypályázatra készült, ahol végül nem ért el helyezést. A regény eredeti nyelve spanyol: az angol nyers szöveget rögtön spanyolra fordíttattam, majd spanyolul lett megszerkesztve. A párom szintén író, és ő segített a szerkesztésben. A kézirat végül az irodalmi ügynökömhöz került, és nagy örömömre segítettek abban, hogy eltalálhasson olyan kiadókhoz a regény, akik láttak fantáziát egy ilyen történetben. Azt hiszem, közben már 13 nyelvnél tart a Macskabár. |
| A magyar kiadás borítója, amit egyébként Földi Andrea készített, nagyban eltér a többiétől. Mi ennek az oka? | Minden kiadó maga dönt a borítókról. Az első kiadás az olasz volt, a világoskék borítón, sárga csészében fekete macska képpel. Ezt sok kiadó átvette, de több országban készült más öltözet. Attól is függ, hogy a kiadó milyen célközönségnek szeretné felhívni a figyelmét. Mivel nem gyerek- vagy ifjúsági könyvről van szó, a Partvonal kiadó úgy érezte, egy másik borítóra van szükség itthon. Nekem nagyon tetszik Földi Andrea munkája, jól eltalálta a könyv hangulatát. |
| A könyved online bemutatóján a magyar kiadód vezetője Az ízek, imák, szerelmek szerzőjéhez, Elizabeth Gilberthez hasonlított Téged. Mit gondolsz, mivel érdemelted ki ezt a párhuzamot? | Ezen a kedves párhuzamon már akkor is meglepődtem, amikor elolvastam. Annak idején nagyon szerettem Gilbert regényét. Talán a könnyedség és a mélység egyidejű jelenléte emlékeztette a kiadómat az Ízek, imák, szerelmek-re. |
| Vannak nemzetek, akik mint önsegítő könyvet forgatják a Macskabárt, míg akadnak, akik számára a regényed mindössze egy képzelet szülte történet. Miért jelent mást és mást a különböző kultúrák képviselői számára? | Azt hiszem a Macskabár mindenkinek elsősorban regény... de egy olyan regény, amiből akár tanulni is lehet ezt-azt. Ahogy egy német kritikusom írta, leginkább konyhapszichológiát. Érdekes kérdés, hogy melyik kultúra mit vesz észre inkább a történetből. Egyelőre azt tudom, hogy Olaszországban nagy siker. |
| A macskabár ötlete viszont nem fikció, valóban léteznek ilyen kávéházak. Te miért ezt választottad a regényed helyszínéül? | Macskás kávéházak léteznek igen, van olyan, amelyik végső otthont keres a kis lakóinak, és vannak olyanok is, ahol a cicusok a rezidensek, ők ott vannak otthon. Nagyon különleges kávézók ezek a világ minden pontján, és a nagyvárosokban, ahol sokan nem engedhetik meg maguknak hogy kisállatot tartsanak, egy remek találkozási pont is azoknak, akik szeretnek időt tölteni velük. |
| Egy interjúban azt mondtad, azért macskákat választottál fő karaktereidül, mert ők önazonosak. Nem játsszák meg magukat valami érdekében, azt adják, amik. Úgy cselekszenek, ahogy a kedvük tartja. Milyen hálás tulajdonságaik teszik még meg őket egy könyv szereplőivé? | Mindaz, amiről a regény szól. :) |
| Elsősorban tanítani szerettél volna a cicák segítségével vagy inkább szórakoztatni? Vagy éppen szórakoztató formában egyszerűbb ezeket a tanításokat elrejteni? | Sok-sok tanuláselmélettel foglalkozó kutatás azt találta, hogy alapvetően történetmesélők vagyunk, és szórakozva tanulunk a legjobban. Tehát elsősorban, szórakoztatni szerettem volna. Vagy még inkább, megmelengetni egy-két szívet. |
| Egy podcast-interjúban hallottuk, hogy a japán filozófia (ezen belül is az ikigai), illetve a zen hatja át az életed, és ezeknek az elemei megjelennek a regényben is. Említenél példát erre? | A párom az Ikigai társszerzője, amely egy több mint 64 nyelvre lefordított spanyol esszékötet a hosszú élet japán titkáról. Többször jártam Japánban, szeretem a zöld teákat, a letisztult formákat. A japán filozófiából a wabi-sabit szeretem gyakorolni, azaz azt, hogy ne ragaszkodjak a tökéletességhez és a maximalizmusomhoz, mert minden fejlődésben van, és tökéletlen. De a kaizen, azaz a lépésről-lépésre való fejlődés is nagyon közel áll hozzám. |
| „Azt hiszem, olyannyira hozzászoktunk már a cselekvéshez, hogy a létezés művészetéről megfeledkeztünk.” – Segítenéd értelmezni a könyved e gondolatát? | Mi történne, ha egy pillanatra becsuknád a szemed, hátradőlnél a székeden, ellazítanád a vállaidat és vennél egy mély levegőt? És még egyet? Milyen illatokat észlelsz? Mit érzel a testedben? Az állandó tevésben nem jut idő annak az észrevételére, ami körbevesz, ami van. Mi történne, ha egy pillanatra megállnál, és hagynád, hogy elrohanjon melletted a világ? |
| Elhangzott Tőled az is, hogy az olasz, mexikói, francia és portugál olvasóid nagyon szerették a könyvedet. Sikerül-e tartanod a kapcsolatot a magyar olvasóiddal? | Igen, időről-időre kapok nagyon kedves fotókat a magyar olvasóktól is. |
| Vannak-e még Benned hasonló történetek, várhatnak az olvasók Tőled egy újabb olvasmányos regényt a közeljövőben? | Vannak bizony :). De ez egyelőre nem publikus. |
| Ha most egy író-olvasó találkozón lennénk, akkor azt kértük volna, hogy hozd el az egyik kedvenc könyved, és mesélj róla az olvasóknak. Így most virtuálisan tedd meg ezt, kérlek! | Nagyon sok kedves könyvem van, amelyek végigkísértek a költözések során, az évek folyamán. Kiemelem szívesen Hamvas Béla: Unikornis, Jegyzőkönyv, réges-régen Szepes Mária: A vörös oroszlán című könyvét. Legutóbb N. K. Jemisin The Broken Earth trilógiáját olvastam, ami egy írói bravúr Sci-fi-be ágyazva, ugyanis vannak részei, ahol egyes szám második személyben beszél az író – te ezt csinálod, te ezt látod, te ezt érzed, stb., és ez nagyon új volt nekem. |
Nehéz kérdés ez... pont most láttam a David Bowie-ról szóló Moonage Daydream című dokumentumfilmet. Egy interjúban azt kérdezték Bowie-tól, hogy akkor ő most mi is pontosan, énekes, szobrász, festő, vagy író... Azt válaszolta, hogy mindenes (generalist). Anélkül, hogy magamat Bowie alkotói géniuszához hasonlítanám, egy kicsit én is így érzem magam, mert van, hogy kurzust szervezek, vagy biodinamikus craniosacralis és cardiovasculáris terápiát vagy TRE® (Feszültségoldó gyakorlatok) órát tartok, vagy éppen tanítok. De emellett Mindfulnessel és női energetika kiegyensúlyozásával is foglalkozom. Jelenleg épp Dr. Máté Gábor professzionális kurzusának (Compassionate Inquiry®) mentori képzését végzem, és dolgozom az Dr. Danile Foor Ősök Medicinája módszerével is a transzgenerációs traumák feloldásának támogatására. És igen, filozófus (is) vagyok, és író (is). És amikor csak lehet, táncolok.
2012 óta élek Barcelonában. Esszét már tudok írni spanyolul (2020-ban jelent meg spanyolul a „Térj vissza a testedhez” című esszékötetem, amit spanyolul írtam), de a regényírás spanyolul még meghaladja a képességeim. Így 2019 nyarán angolul írtam meg a Neko Café történetét, ami egy „feel good” spanyol regénypályázatra készült, ahol végül nem ért el helyezést.
A regény eredeti nyelve spanyol: az angol nyers szöveget rögtön spanyolra fordíttattam, majd spanyolul lett megszerkesztve. A párom szintén író, és ő segített a szerkesztésben. A kézirat végül az irodalmi ügynökömhöz került, és nagy örömömre segítettek abban, hogy eltalálhasson olyan kiadókhoz a regény, akik láttak fantáziát egy ilyen történetben. Azt hiszem, közben már 13 nyelvnél tart a Macskabár.
Minden kiadó maga dönt a borítókról. Az első kiadás az olasz volt, a világoskék borítón, sárga csészében fekete macska képpel. Ezt sok kiadó átvette, de több országban készült más öltözet. Attól is függ, hogy a kiadó milyen célközönségnek szeretné felhívni a figyelmét. Mivel nem gyerek- vagy ifjúsági könyvről van szó, a Partvonal kiadó úgy érezte, egy másik borítóra van szükség itthon. Nekem nagyon tetszik Földi Andrea munkája, jól eltalálta a könyv hangulatát.
Ezen a kedves párhuzamon már akkor is meglepődtem, amikor elolvastam. Annak idején nagyon szerettem Gilbert regényét. Talán a könnyedség és a mélység egyidejű jelenléte emlékeztette a kiadómat az Ízek, imák, szerelmek-re.
Azt hiszem a Macskabár mindenkinek elsősorban regény... de egy olyan regény, amiből akár tanulni is lehet ezt-azt. Ahogy egy német kritikusom írta, leginkább konyhapszichológiát. Érdekes kérdés, hogy melyik kultúra mit vesz észre inkább a történetből. Egyelőre azt tudom, hogy Olaszországban nagy siker.
Macskás kávéházak léteznek igen, van olyan, amelyik végső otthont keres a kis lakóinak, és vannak olyanok is, ahol a cicusok a rezidensek, ők ott vannak otthon. Nagyon különleges kávézók ezek a világ minden pontján, és a nagyvárosokban, ahol sokan nem engedhetik meg maguknak hogy kisállatot tartsanak, egy remek találkozási pont is azoknak, akik szeretnek időt tölteni velük.
Mindaz, amiről a regény szól. :)
Sok-sok tanuláselmélettel foglalkozó kutatás azt találta, hogy alapvetően történetmesélők vagyunk, és szórakozva tanulunk a legjobban. Tehát elsősorban, szórakoztatni szerettem volna. Vagy még inkább, megmelengetni egy-két szívet.
A párom az Ikigai társszerzője, amely egy több mint 64 nyelvre lefordított spanyol esszékötet a hosszú élet japán titkáról. Többször jártam Japánban, szeretem a zöld teákat, a letisztult formákat. A japán filozófiából a wabi-sabit szeretem gyakorolni, azaz azt, hogy ne ragaszkodjak a tökéletességhez és a maximalizmusomhoz, mert minden fejlődésben van, és tökéletlen. De a kaizen, azaz a lépésről-lépésre való fejlődés is nagyon közel áll hozzám.
Mi történne, ha egy pillanatra becsuknád a szemed, hátradőlnél a székeden, ellazítanád a vállaidat és vennél egy mély levegőt? És még egyet? Milyen illatokat észlelsz? Mit érzel a testedben? Az állandó tevésben nem jut idő annak az észrevételére, ami körbevesz, ami van. Mi történne, ha egy pillanatra megállnál, és hagynád, hogy elrohanjon melletted a világ?
Igen, időről-időre kapok nagyon kedves fotókat a magyar olvasóktól is.
Vannak bizony :). De ez egyelőre nem publikus.
Nagyon sok kedves könyvem van, amelyek végigkísértek a költözések során, az évek folyamán. Kiemelem szívesen Hamvas Béla: Unikornis, Jegyzőkönyv, réges-régen Szepes Mária: A vörös oroszlán című könyvét. Legutóbb N. K. Jemisin The Broken Earth trilógiáját olvastam, ami egy írói bravúr Sci-fi-be ágyazva, ugyanis vannak részei, ahol egyes szám második személyben beszél az író – te ezt csinálod, te ezt látod, te ezt érzed, stb., és ez nagyon új volt nekem.
Az interjúban említett könyvek
